Hatósági árakról akkor lehet beszélni, ha egy piaci szereplő nem maga szabhatja meg a szolgáltatásának az árát, hanem az állam bácsi megmondja, hogy az adott jószágot mennyiért lehet/szabad eladni.
Pontosan ez az elv érvényesül a tanárok szaktudására. Ők ugyanis nem mondhatják meg, hogy mennyiért kívánják értékesíteni a szaktudásukat az iskoláknak, hanem ezt az állam bácsi megmondja, tetszik vagy nem tetszik. Emiatt persze nem érvényesülhet a piac szabályzó hatása, azaz, ha hiány van valamiből, akkor az drágább lesz és fordítva: ha túlkínálat van, akkor esetleg olcsóbb.
No ez itt a baj. Ugyanis nem biztos, hogy mindenki szereti az állam bácsi gyámkodását és biztosan vannak olyanok, akik felnőttnek érzik magukat és saját maguk szeretnék megmondani, hogy mennyit kérnek a szaktudásukért. Aztán majd eldől, hogy a szolgáltatást megrendelőnek ez megér-e ennyit vagy sem. Esetleg rájuk kellene hagyni.
