Ma arányában egységes TB járulékot fizet mindenki: a "bruttó" bér 33%-át. 200.000-es "bruttó" bér esetén a teljes bérköltség 257.000 FT (igazából ezt kellene bruttónak nevezni, de ez egy másik történet) és ebből 66.000 Ft-ot havonta. 500.000-es bruttó esetén pedig 165.000 Ft-ot havonta.
Ez persze csak a TB.
A gond az, hogy a kiadások nagymértékben az egyén egészségtudatos magatartásának vagy annak hiányának a függvényei. Ha valaki egészségesen él, akkor is ugyanannyit fog fizetni, pedig nyilvánvalóan kisebb kockázati tényezőt jelent, mint pl. egy jelentős túlsúllyal rendelkező ember. Itt ugye a magas vérnyomás, cukorbetegség, szív és érrendszeri betegségek a tipikusak és bizonyíthatóan megjelennek ezek a kiadások a gyógyszertámogatásokban, amelyek a TB kasszát terhelik többmilliárdos tételben. Célszerű lenne tehát egy bonusz-malusz rendszert itt is bevezetni. Akik tudatosan eljárnak a szűrésekre és egészségesebb (értsd: a TB számára kisebb kiadást generáló) életvitelt folytatnak azok fizessenek kevesebbet, akik pedig az ellenpólust alkotják azok többet. +-20% lenne az alsó és felső határ, azaz 200.000. bruttó esetén 52.800Ft-79.000Ft-ig lehetne ezt az immár nem egységes TB járulékot fizetni. Gondolom a havi 27.200 különbözet már motiváló erő lehet. Akkor pedig méginkább, ha ezt a tételt a munkaadói oldalról vesszük le, illetve terheljük rá, vagyis a munkaadó jár jobban, ha alkamazottai egészségesek. Ekkor nyílván megjelenik egy "külső" motivációs erő.
Évente lenne tehát egy kötelező szűrés.
Ne becsüljük ezt le. Ma az országban már minden 4.-5. iskolás túlsúlyos. Ma már a felnőttkor előtt megjelenik a 2.-es típusú diabétesz, de sajnos más is. Miért kellene a társadalomnak megfizetni az egyének tudatos egészségrombolásának a költségeit?
