A MSZP kormány annyiszor változtatott a kórházak finanszírozási rendszerén, hogy a külső szemlélő számára az tűnik ki, hogy koncepció nélküli próbált tevékenykedni.
Mi az alapprobléma, amelyet mindenképpen figyelembe kellene venni? Az, hogy ez egy olyan rendszer, amelynek akkor is vannak költségei, ha éppen senki nem beteg, vagyis nem lehet a betegsékel ellátásához kötött tevékenységekhez rendel pénzekkel finanszírozni, hiszen ez esetben a kórház úgy juthat pénzéhez, ha minél több bevatkozást véges és minél tovább bent tartja a beteget a kórházban.
Lássuk a megoldás alapszerkezetét.
1, Ahogyan háziorvost is választunk, úgy választani kelljen mindenkinek kórházat is (mondjuk 2 évente), ahol a felvőbetegellátást igénybe fogja venni alapesetben. A választás után a TB utalja át az ügyfél által választott kórháznak az ügyfél TB járulékának 90%-át azonnal. A 10% a speciális beavatkozásokra kell pl szervátültetés, amit csak bizonyos helyeken tudnak elvégezni, valamint a mentőknek a fenntartására is ebből kell zseton.
2, Sürgős esetekben, ha nem a választott kórházban kell a beavatkozást elvégezni, akkor a választott kórház kifizeti a beavatkozást végző kórháznak a költséget.
Mi következik ebből?
1, A kórház abban lesz érdekelt, hogy őt sokan válasszák és minél kevesebb ember legyen beteg.
2, A kórház bevételei tervezhetőek. Az ügyfél, mint megrendelő jelenik meg.
3, A kórház szürővizsgálatokra fogja kötelezni az ügyfeleit, hogy a betegségeket a lehető leghamarabb felismerje és kis költségen tudja meggyógyítani.
4, Az a kórház, amelyet nem választanak elegen meg fog szűnni. Ma kb 40 felesleges kórház van Magyarországon.
5, A szolgáltatás megszervezése lekerül a kórházakhoz, ami helyes mert az legtöbb információjuk nekik van.
6, A kórháznak teljesen mindegy, hogy ki a tulajdonosa és az is mindegy, hogy mekkora számú ágyat tart fent, hiszen a finanszírozás ágyszámfüggetlen. Ez majd ők eldöntik. Valószínű akkora lesz az ágyszám, amekkora az igény.
Miért nem így csináljuk?